image0-2.jpg
A hazát szolgálni, bármilyen körülmények között nem szégyen. Nem az én szégyenem, hogy azt a kitüntetést és az előbbieket sem ismeri el a mai Magyar Köztársaság. Nem az én szégyenem, hanem az MDF-é hogy a mai napig nem lehetek tagja. Pedig ha választhatnék - rovott múltam ellenére - őket választanám. Gyilkosokat felmentenek 15 év után. Ártatlanokat nem. Egyébként Unkasz vagyok az utolsó mohikán és munkásőr. Engem le se szereltek. Mert ott az elvtársak túl kispolgárinak tartottak a teljesítmény iránti vonzalmamért. Így mikor az országos parancsnokságról elkéredzkettem 1989 áprilisában már nem értem a Budapesti Parancsnokságra 1989 októberére - szól ugyanis a parancsnokhelyettes hogy figyu Laci izé, ne erőltessük most ezt, várjunk cseppet míg ideérsz mert te is tudod két megyéből má kivagy tiltva - amikor közkívánatra megszűnt a gyülekezet. Így se itt se ott nem voltam, amikor felszámolták a testületet. Így vagyok én az utolsó munkásőr. Mert hivatalosan le se szereltek. Itt állok talpig izében.
Régi személyes okmányaim
