Termesszosz: a várost a szolimosziak alapították az Égei-tenger felé vezető hajóút stratégiai pontján. Az egykori város az 1650 m magas Güllük-hegy (Rózsák hegye) oldalain, két hegylánc által közrefogott völgyben, 1050 m magasan.
Termesszosz: a színház romjai. Természetes védvonal volt az i.e. 4. sz-ban, még Nagy Sándort is eltántorították a város bevételétől.
Termesszosz: a színház romjai.
Termesszosz: panoráma a színházból
Termesszosz
Termesszosz: régi ciszterna
Termesszosz romjai
Termesszosz: a fürdő és tornaterem komplexum romjai
Felső-Düdeni vízezés. A Düden folyó vize csodálatos látványt nyújtva zuhan lefelé több helyen - egy talán mesterséges mederben - hogy aztán Alsó-Düdennél a tengerbe ömöljön
Felső-Düdeni vízezés
Egy barlang a Felső-Düdeni vízezésnél
A barlang nyílása előtt zuhan le a víz a Felső-Düdeni vízezésnél
A Düden folyó vize zubog lefelé
Perge: a stadion maradványai. A 2. sz. tájékán épülhetett, 12000 néző befogadására volt képes. A nézőtér keleti szárnya alatt 30 helyiséget tártak fel egymás mellett, közülük minden harmadik átjáró volt.
Perge: a stadion maradványai
Perge: az ókori város bejárata, két hellenisztikus toronnyal
Perge: oszlopos agora
Perge: a hellenisztikus kapu a fürdő romjaival
Perge: a hellenisztikus kapu az agora romjaival
Perge: a fürdő romjai
Perge: az agora romjai
Perge: az oszlopos agora
Perge: a szökőkutas udvar romjai
Aszpendosz: ókori római színház, i.sz. 162 körül épült Zeno építész tervei alapján.
Aszpendosz: ókori római színház bejárata
Aszpendosz: ókori római színház
Aszpendosz: ókori római színház színpadi építményén a faragott falbemélyedésekben egykor szobrok álltak
Aszpendosz: ókori római színház színpadépítménye
Aszpendosz: ókori római színház 12600 néző befogadására képes, még ma is tartanak benne előadásokat
Aszpendosz: ókori római színház, tetején körbefut a helyreállított galéria
Aszpendosz: ókori római színház - a nézőtér fölött az árkádsoros galéria
Tevék várják a turistákat az Alsó-Düdeni vízesésnél
Alsó-Düdeni vízesés. A Düden folyó vize itt ömlik a tengerbe
Alsó-Düdeni vízesés
Antalya: Hadrianus kapu
Antalya: Hadrianus kapu az óváros felől
Séta Antalya óvárosában
Antalya kikötője
Antalya
Pamukkale felé megálltunk kávézni, a kávézó mellett állt ez a nomád kunyhó
Nomád kunyhó
Hierapolis nekropolisza: római, hellenisztikus és keresztény sírhalmok, szarkofágok és ház alakú sírok láthatók
Hierapolis nekropolisza
Hierapolis: Domitianus kapu. Az ókori város termálforrásai miatt lett kedvelt gyógyfürdő. I. Eumenész pergamoni király alapította. I.e. 133-ban hódolt be Rómának a pergamoni királyság többi tagjával együtt. I.sz. 60-ban egy földrengés lerombolta a várost, újjáépítették és fénykorát i.sz. 196-215 között élte. A 6.sz-ban hanyatlásnak indult.
Hierapolis: Domitianus kapu
Hierapolis: az oszlopsorral szegélyezett út, a Plateia
Hierapolis: oszlopsoros út
Hierapolis:ókori romok
Hierapolis: ókori romok
Hierapolis: az oszlopsoros út a bizánci kapuval
Hierapolis: bizánci kapu
Hierapolis: színház
Pamukkale: fehér mészkő és gipsz lerakódásos teraszai. A teraszok úgy alakultak ki, hogy amikor a forró vizű forrásokból feltörő víz szén-dioxidját elveszti és a lejtőkön lecsurog, hátrahagyja a mészkövet. A fehér kalcium-karbonát rétegek lerakódtak a lépcsőzetes fennsíkon és a Pamukkale, azaz pamutvár nevet kapták
Pamukkale fehér mészkőterasza
Pamukkale: már csak ebben a két medencében lehet lábatáztatni, sajnos a többi kis teraszos medencében már nincs víz.
Pamukkale
Pamukkale: ebben a medencében lehetett fürödni, melyet az ókori Hierapolisz rombadőlt fürdőjéből alakítottak ki. A medencében szétszórt márvány oszloptöredékeken lépkedtünk a 35 fokos vízben.
Ephesos, az ókori világ egyik legnagyobb romvárosa. Itt először egy görög város épült kb. i.e. 1000-ben. A ma látható romvárost az i.e. 4. sz-ban Nagy Sándor utóda, Luszimakhosz alapította, a rómaiak alatt az Égei tenger fő kikötője volt. A legtöbb megmaradt épület ebből az időből való.
Ephesos: az Odeon és az oszlopsoro utca
Ephesos: az Odeon (gyűlésterem) i.sz. 150-ből, előtte az oszlopsoro utcát ión és korinthoszi oszlopok szegélyezték.
Ephesos: a szenátus épületének díszítése
Ephesos: az Odeon
Ephesos: az Odeon egy reliefje
Ephesos: a Memmius emlékmű
Ephesos: a Hercules kapu a Curetes út elején. Nevét két reliefről kapta, melyek Herculest oroszlánbőrbe bújva ábrázolják. Eredetileg kétszintes épület volt, az i.sz. 4. századból.
Ephesos: a Domitianus templom romjai
Ephesos: Niké-szobor - a győzelem szárnyas istennője
Ephesos: a Cerutes úton polgári előkelőségek szobra sorakoznak
Ephesos: a Traian kút romjai
Ephesos: a magánházak romjai, falfestményeket és mozaikokat tártak fel
Ephesos: a magánházak romjai
Ephesos: mozaikmaradványok a magánházak előtt
Ephesos: Hadrianus temploma. A templomot Hadrianus i.sz. 123-as látogatása tiszteletére építették.
Ephesos: a Hadrianus templom homlokzatának márvány reliefjei mitikus isteneket és istennőket ábrázolnak.
Ephesos: a Márványos út, végén áll a színház
Ephesos: a közfürdő köz-WC-je
Ephesos: a kérszinten Celsus könyvtár. Az épületet Gaius Julius Aquila consul apjának építette i.sz. 114-117 között. Az épületet először a gótok majd egy földrengés rombolta le 1000-ben.
Ephesos: a Celsus könyvtár, a jobb oldalon látható boltíves kapu a kereskedelmi agorára, a város fő piacterére vezet.
Ephesos: a Celsus könyvtár beugróiban 4 szobor áll: Sophia (bölcsesség), Arete (erény), Ennoia (ész) és Episteme (tudás) szobrai. A képen Arete, az erény látható
Ephesos: Artemisz szobor az agora egyik beugrójában. Az Istennő Ephesosban a természet, az állatok ura, a fiatal lányok anyja és védelmezője volt. A mellén sorakozó keblek sokasága a termékenységet és bőséget jelképezte.
Ephesos: a Márványos út
Ephesos
Ephesos: a színház romjai, melyet a Pion-hegy oldalába vájtak a hellenisztikus időkben
Ephesos: utolsó pillantások a színházra
Ephesos: Szűz Mária szobor
Ephesos: Szűz Mária háza. A Biblia szerint a megfeszített Jézus megkérte Keresztelő Szent Jánost, hogy gondoskodjék édesanyjáról, Szűz Máriáról. János Máriát magával vitte Ephesosba i.sz. 37-ben, aki élete utolsó éveit itt töltötte, egy szerény kis házikóban. Ma a ház zarándokhely, melyet keresztények és muzulmánok egyaránt tisztelnek és látogatját.
Ephesos: Szűz Mária házában, a márványoltár fölött, az apszisfülkében áll Szűz Mária állóalakos szobra.
Ephesos: fogadalmi kendők a Szűz Mária forrás mellett
Ephesos: Artemisz ókori templomának maradványai, mely az ókor hét csodájának egyike volt. Mára a terület elmocsarasodott, szinte csak egy oszlop maradt meg.
A mai Selcuk város fölött magasodik az Ayasoluk-hegy, tetejét a korai bizánci időkben épült erőd uralja, körbefutó, magas várfalakkal. Alatta egy szeldzsuk dzsámi áll.
Ephesos: az Ayasoluk-hegy oldalában a Szent János bazilika romjai láthatók. A Szent János kapu a bizánci korban épült
Ephesos: Szent János bazilika. Justinianus császár építtette a 6. sz-ban egy korábbi szentély helyére. Itt található Szent János evangélista sírja, aki az I. sz. során élete végén Ephesosban élt.
Ephesos: Szent János sírja a bazilika területén
Ephesos: Szent János bazilika
Didyma: ősi ión település, ahol nem épült város, vonzerejét az itt felállított szentély jelentette. I.e. 500-ra a szentély a görög világ egyik legfőbb jóshelye lett.
Didyma: medúza-fejet ábrázoló dombormű, kígyós fürtjeivel
Didyma: ión oszlop a pódiumon. 1493-ban földrengés rombolta le a templomot.
Didyma: az Apolló templom maradványai. Fénykorában 108 ión oszlop állt itt. A templomot a perzsák rombolták le i.e.6. sz-ban, de Nagy Sándor 350 körül újjáépítette. A kereszténység eljövetelével templomukká alakították, és Didyma püspökség lett.
Didyma: az Apolló templom maradványai
Kusadasi: a Madársziget a genovai erőddel. Erről a szigetről kapta a város a nevét. Törökül kus=madár, ada=sziget
Kusadasi: az Öküz Mehmet pasa karavánszeráj
Kusadasi
Kusadasi: Artemisz szobor az utcán
Izmír: a város jelképe a Konaki óratorony, 1901-ben épült. Az oszmán korszakban épült 58 óratorony egyike. Az óratornyokkal akarták a törököket az európai pontosságra szoktatni.
Izmír: Küthayai csempékkel díszített Konak-dzsámi
Izmír
Izmír: a Konaki óratorony
Az egykori Kaikosz, ma Bakircay folyó völgye. A folyót ezen a részen kiszélesítették és víztározó
Bakircay folyó völgye
Pergamón: a Traianusz templom fehér márvány korinthoszi oszlopai
Pergamón: a Traianusz templom II. Hadrianus uralkodása idején készült i.sz. 117 körül
Pergamón: a Traianusz templom
Pergamón: a színház maradványai. Az i.e. 3. században épült. 80 széksor volt és 10.000 néző fért el benne. A székek andezitből készültek, a királyi páholy az alsóbb részen márványból
Pergamón: a színház maradványai.
Ayvalik: fürdés a tengerben
Ayvalik: az 5*-os szállodánk
Ayvalik: az 5*-os szállodánk medencéje
Trója: a legújabb ásatás a III. szakaszból, i.e. 2500. Olyan magasan borította a romokat a föld, mint a sátor teteje
Trója: kilenc különböző rétegből kerültek elő történelmi emlékek, az i.e. 4. évezredtől kb. i.sz. 300-ig.
Trója
Trója: a legújabb ásatás a III. szakaszból, i.e. 2500
Trója romjai
Trója: itt látszik az I-IX. korszak minden rétege
Trója: a palota kocsifelhajtója, VI. korszak
Trója: VI. korszak romjai
Trója: az Odeon romjai, IX. korszak
Trója: cserépedények
A trójai fa-ló. Egy ilyen fából készült lóval csapták be és győzték le a görögök a trójaiakat, ez ma az árulás egyetemes jelképe.
A trójai fa-ló. A kis ablakokból ki lehet kukucskálni
Canakkale és Ecebat között kompoltunk a Márvány-tengeren
Ecebat kikötőjéhez közeledünk
Rodostó (Tekirdag): Rákóczi Múzeum
Rodostó: Magyar utca. Rákóczi 1717. október 10-én érkezett hűséges társaival Rodostóba III. Ahmed szultán meghívására. A szultán az egész Magyar utcát a magyar száműzötteknek adta.
Rodostó: a városban élt 15 évig II. Rákóczi Ferenc fejedelem, 1720-1735-ig.
Rodostó: a Rákóczi Múzeum bejárata
Rodostó: a Rákóczi Múzeum
Rodostó: a Rákóczi Múzeum. Annak a széknek a másolata áll a terem közepén, melyet Rákóczi Ferenc faragott.
Rodostó: a Magyar utca házai
Rodostó: a Márvány-tenger partja
Rodostó: Rákóczi büfé a tengerparton
Rodostó: II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobra
Rodostó: Mikes Kelemen és a néném szoborkompozíció, mely Mikes kertjéből származó kiszáradt fából készült, 2000-ben avatták fel. Középen Mikes, baloldalt a néném, jobboldalt Mikes egykori szerelme áll
Isztambul: egyiptomi obeliszk i.e. 1500-ból a Hippodromon. A Hippodrom az egykori bizánci város, Konstantinápoly szívében álló gigantikus méretű stadion volt. Eredetileg Septimus Severus császár építtette az i.sz. 3.sz-ban. A Hippodrom ma egy hosszúkás közkert. Három ősi emlék maradt a stadionból, az egyik az egyiptomi obeliszk.
Isztambul: az egyiptomi obeliszk talapzata i.sz. 4. sz-ban készült, és I. Theodosius és családja látható rajta.
Isztambul: a kígyós oszlop maradványa a Hippodromon, i.e. 479-ből. Delphiből hajón hozták ide. A kigyók fejét a 18. sz-ban egy részeg lengyel nemes leverte.
Isztambul: a harmadik ősi emlék a Hippodromon egy ismeretlen korú obeliszk. Bíborban született Constantinus oszlopának nevezik, mert ő restauráltatta i.sz. 10. sz-ban.
Isztambul: Kék Mecset (Sultan Ahmet Camii). Nevét a belsejét díszítő, zömmel izniki csempéről kapta. Ez a világ egyik legismertebb vallási épülete.
Isztambul: Kék Mecset. A dzsámit I. Ahmed szultán már a hanyatló oszmán jólét idején rendelte és 1609-1616 között Mehmet Aga, birodalmi építész építtette.
Isztambul: Kék Mecset. Több mint 250 ablak engedi be a fényt a dzsámiba
Isztambul: Kék Mecset
Isztambul. a Hagia Sophia - a Szent bölcsesség temploma - a Szultan Ahmet tér felől. A világ egyik legszebb építészeti emlékei közé tartozik, több mint 1400 éves
Isztambul: a Kék Mecset a Szultan Ahmet tér felől teljes pompájában
Isztambul: a Hagia Sophia előtt egy díszkút
Isztambul: a Hagia Sophia. A hatalmas építményt Justinianus császár szentelte fel 537-ben. A 15. sz-ban az oszmánok dzsámivá alakították át, a minaretek, sírok, szökőkutak ebből az időszakból származnak.
Isztambul: a Hagia Sophiát a mennyország földi képmásának tervezték, és belső terei igazi mennyei érzetet keltenek.
Isztambul: a Hagia Sophia.
Isztambul: a Hagia Sophia. A katonák csarnokának ajtaja fölött gyönyörű mozaik Szűz Máriát ábrázolja Justinianussal és Constantinussal. A trónoló Szűz Máriát az újszülött Jézussal a város két legnagyobb császára veszi körül. Constantinus Konstantinápolyt ajándékozza Máriának, Justinianus a Hagia Sophiát ajánlja fel.
Isztambul: a Hagia Sophia. Az emelvény a müezzin mahfilije.
Isztambul: a Hagia Sophia
Isztambul: utolsó pillantások a Hagia Sophiára
Isztambul: az Elsüllyedt Palota (Cisterna Basilica). A palota hatalmas víz alatti víztároló, a bizánci időkben épült, a bizánci mérnöki tudományok kiemelkedő darabja. A barlangszerű víztárolót Justinianus uralkodása alatt, 532-ben építették.
Isztambul: az Elsüllyedt Palota - medúzafej tartja az oszlopot
Isztambul: az Elsüllyedt Palota . a másik medúzafejes oszlop
Isztambul: az Elsüllyedt Palota
Isztambul: az Elsüllyedt Palota - a tetőt 336 db 8 m magas oszlop tartja
Isztambul: Topkapi Palota - a külső rész, az első udvar bejárata, egykor itt volt a kiszolgáló egység, a pénzverde, egy kórház, főiskola és pékség. A palota az oszmán szultánoknak és a hárem hölgytagjainak 400 éven át volt a rezidenciája.
Isztambul: Topkapi Palota - az Üdvözlés kapuja, ezen a kapun jutunk a második udvarba.
Isztambul: Topkapi Palota - a második udvar
Isztambul: Topkapi Palota - a Divan épülete, ebben gyűltek össze a birodalmi tanács vezírei. Itt lehetett bemenni a Hárembe
Isztambul: Topkapi Palota - a Divan kapu
Isztambul: Topkapi Palota
Isztambul: Topkapi Palota - a Boldogság kapuja, ezen jutunk a harmadik udvarba
Isztambul: Topkapi Palota - harmadik udvar
Isztambul: panoráma a Topkapi Palota teraszáról
Isztambul: panoráma a Topkapi Palota teraszáról, szemben az ázsiai oldalon a Galata-torony
Isztambul: panoráma a Topkapi Palota teraszáról a Boszporuszra
Isztambul: Dolmabahce palota parkja. A palotát Abdülmecit szultán építtette 1856-ban, az oszmán birodalom hanyatlásakor. A szultán az építkezést külföldi bankok hiteleiből finanszírozta.
Isztambul: őrségváltás a Dolmabahce palota parkjában
Isztambul: Dolmabahce palota óratornya
Isztambul: Dolmabahce palota - Birodalmi kapu
Isztambul: Dolmabahce palota - a Birodalmi kapu a kert felől
Isztambul: Dolmabahce palota - a palotaépület előtt hattyús szökőkút
Isztambul: Dolmabahce palota főbejárata
Isztambul: Dolmabahce palota
Isztambul: hajókirándulásra indultunk a Boszporuszon a Dolmabahce palota előtti kikötőből
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - a Dolmabahce palota
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - a Mediciye dzsámi a Boszporusz híddal
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - a Dolmabahce mecset
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - az Európa erőd
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - az új Boszporusz híd részlete
Isztambul: boszporuszi hajókirándulás - a Boszporusznak ez az oldala már Ázsia, a házak között a Galata-torony
Isztambul: fűszerbazár
Isztambul: esti séta - a Kék Mecset
Isztambul: esti séta - a Kék mecset egyik minaretje
Isztambul: esti séta - kerengő dervis show
Isztambul: esti séta - kupolás díszkút a Hippodromon, mely II. Vilmos császár 1898-as isztambuli látogatásának emlékére épült
Isztambul: a Nagybazár Nuruosmaniye kapuja
Isztambul: a Nagybazár
Isztambul: a Héttorony
Repülőút Budapestre
