A Boszporusz a buszból. A Boszporusz Európa és Ázsia között folyik, fölötte több híd köti össze a két kontinenst. Isztambulba érkezett a repülő, autóbusszal Ankarába megyünk.
Utazás Ankara felé. Az országban bármerre jártunk, mindenfelé hasonló lakótelepek nőttek ki a földből.
Ankara: Kemal Atatürk - a törökök atyja - lovas szobra. Atatürk az 1900-as évek elején volt Törökország "vezére". Szobra az országban mindenfelé látható.
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma, két felújított korabeli oszmán épületben kapott helyet. A kiállítás az egyszerű paleolitikus kőeszközöktől kezdve a míves hellenisztikus és római szobrokig mutatja be Anatólia sokféle kultúrájának eredményeit.
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma. A múzeumban megcsodálhatunk különféle bronzkori kincseket és fantasztikus hettita szobrokat, reliefeket.
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma. Hatalmas amforák a múzeum kertjében
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma: az Anyaistennő szobra
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma: ékírásos tábla
Ankara: az Anatóliai Kultúrák Múzeuma: hettita emlékek
Ankara panorámája az Anatóliai Kultúrák Múzeuma elől. A múzeum a citadella alatt, a város Atpazan (lóvásár) negyedében található.
Dombra épült városka Hattusas felé
Ankara és Hattusas között is gombamód nőnek az új lakótelepek. Ahmet, az idegenvezető tájékoztatása szerint az újonnan épült lakások 100 m2 fölöttiek. Láttuk, hogy a teraszok nagyok, és kerti grillező van mindegyiken.
Ankara és Hattusas közötti táj
Hattusas felé birkák állták utunkat
Hattusas: oroszlános kapu. Az ókori hettita főváros Hattusas, i.e. 1600 körül épült. A nagy kiterjedésű város három oldalról mély szakadékok határolják. Még mindig állnak a városfal egyes részei.
Hattusas: oroszlános kapu
Hattusas: mesterséges alagút
Hattusas: a mesterséges domb alatt átvezető alagút alsó bejárata
Hattusas: épületmaradványok
Hattusas sziklái
Hattusas: a mesterséges domb tetejére felvezető ősi lépcső
Hattusas: az ősi lépcsőn botorkálunk felfelé
Hattusas
Hattusas: királykapu
Hattusas: Supilulyumas király-szoba
Hattusas: a királyszoba belső falait reliefek díszítik
Hattusas: reliefek a királyszoba falain
Hattusas: nagytemplom maradványai
Hattusas: vízgyűjtő cserépedények
Hattusas: ezen az úton érkeztünk az ősi városba
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély nagy csarnoka. A falakon isteneket és istennőket ábrázoló reliefek láthatók
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély nagy csarnoka
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély nagy csarnokában női isten domborműve
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély kis csarnokának bejárata
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély kis csarnokának bejárata a szentély felől
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentélyt is reliefek díszítik. A tizenkettők domborműve, tizenkét istenalakot ábrázol
Yazilikaya: a szabadtéri sziklaszentély kis csarnok domborműve
Yazilikaya és Avanos közti táj
Barangolás Kappadókiában. Közép-Anatóliában található, és e tájegység legszebb ékköve. A Kappadókia szó jelentése az ősi perzsa nyelvben "gyönyörű lovak földje" volt, az ókori Rómában pedig olyan értékesek voltak a Kappadókiából származó lovak, hogy eladáskor külön adót kellett fizetni utánuk.
Kappadókia egy varázslatos táj, melynek felszínét lekoptatott tufa (megkeményedett vulkáni hamu) borítja. Egy kihunyt vulkán, az Erciyes-hegy magasodik a táj fölé. A vulkáni üledék termékennyé tette e földet.
Holdbéli táj Zelve felé
Zelve: barlanglakások. A mély völgyláncban fekvő mésztufa képződmények között különböző magasságokban cellák és barlangok pöttyöznek. Fémjárdák és lépcsők vezetnek a kevésbé megközelíthető kápolnákhoz és rejtekhelyekhez. Néhol freskó is látható. 1950-ig lakták ezeket a barlanglakásokat, ekkor egy földrengés következtében életveszélyessé váltak.
Zelve: barlanglakások
Zelve: barlanglakások. Kis mecset a mésztufa sziklák között
Zelve: barlanglakások, kis mecset
Zelve: barlanglakások. A kis mecset mihrab-ja (Mekka felé néző imafülke)
Tevés völgy
Tevés völgy. A mésztufa szikla alakja egypupu tevére emlékeztet
Galambos völgy
Ürgüp
Ürgüp barlanglakásai
Holdbéli táj a "tündérkéményekkel". Kappadókia egyik leghíresebb jellegzetessége a "tündérkémények, a föld alól kibukkanó, kúp alakú sziklák sora. Azért hívják tündérkéményeknek, mert a Kappadókiát egykor benépesítő emberek azt hitték, hogy ezek a sziklák a föld alatt lakó tündérek kéményei. Némelyik "kémény" 40 m magas.
Tündérkémények
A műhelyben készül az onix-tojás
Onix-tojás készítő gép
Az onix-műhely melletti boltban onixból készült emlék- és használati tárgyakat lehet vásárolni. Az ónix olyan achát, melyben a különböző színű rétegek és szalagok egyenes síkokban váltakoznak. Váltakozhatnak fehér és fekete szalagok, vörös és fehér rétegek, barna és fehér rétegek. Az ónix név a körömre vonatkozik, mert a kövön a fehér réteg úgy borul a feketére, barnára v. pirosra, mint az ujjak hegyére a köröm.
Onixból készült tárgyak. A rege szerint Amor Venusnak körmeit nyilvessző hegyével lemetszegette és az Indusba hullatta. A párkák onnét kihalászták és megismervén isteni eredetüket, azokat ónisszá változtatták, hogy örökre megmaradjanak. Az ókorban igen nagy becsü drágakő volt, különösen gyönyörü kameákat és intagliókat, valamint vázákat készítettek belőle. A bécsi császári gyüjteményben, továbbá Párisban, Rómában (Vatikán) híres kameák, vázák vannak ónixból. Még ma is megmunkálják gyűrűkbe, melltűbe stb. Amióta mesterségesen is festhetik az achátot, és szép, feltűnő színű sávokat idézhetnek elő benne, az ónix értéke erősen csökkent. Az ú.n. mexikói ónix (onixmárvány) nem egyéb, mint mészkő.
Uchisar erőd
Panoráma az Uchisar erődből
Avanos: a fazekasműhelyben egy teáskanna készül
Avanos: a fazekasműhely
Göreme: a 9. századtól kezdték egymás után kiépíteni a több mint 30 templomot úgy, hogy üregeket vájtak a puha vulkáni tufába. Ebben a völgyben található egy helyen a legtöbb templom és kolostor.
Göreme: a templomokban csodálatos bizánci freskók láthatók, melyek az Ó- és Újszövetségből vett jeleneteket ábrázolnak, elsősorban Krisztus életét és a szentek cselekedeteit mutatják be.
Göreme
Göreme: a Lányok kolostora
Göreme: az Almás templom freskói
Göreme: a Karanlik templom
Göreme: a Szent Borbála templom freskói
Göreme: a Kígyós templom freskói
Göreme: a Szandálos templom freskói
Göreme: a szerzetesek ebédlő-épülete
Göreme: a szerzetesek ebédlője
Göreme: a Csatos templom
Göreme: a Tokali - a Nagytemplom - freskói
Göreme: a Tokali templom freskói
Török est egy közeli étteremben.
Török est: a táncosok különböző török néptáncokat mutattak be
Török est
Török est: a hastáncosnő ebben a kivilágított "kalitkában" érkezett
Török est: a hastáncosnő
Török est: a hastáncosnő minden csoportból kiválasztott egy férfit, aki vele táncolt
Török est: a hastáncosnő körül a férficsapat
Török est: táncosok beöltöztek ilyen turbános basának: a turbánt a két felemelt kar alkotja, az arc a hasára van festve. A csípőjére a ruhához van erősítve a két "kar"
Török est: és a bemutató végén mindenkinek menni kellett táncolni, senki nem maradhatott ülve
Nevsehir barlanglakásai
Derinkuyu a 36 földalatti város közül a legnagyobb. Valószínűleg 20ezer embernek adott otthont. A 8 szintes komplexum 60 m mélyen van a föld alatt. Az első szinteken van az istálló, a présház, és egy nagy boltozatos pince.
Derinkuyu, a föld alatti város egyik járata. Mélyebben fekszenek a lakónegyedek, és egy konyha
Derinkuyu, a föld alatti város: a legalsó szinten van a templom
Derinkuyu, a föld alatti város: a templom
Derinkuyu, a föld alatti város egyik járata
Derinkuyu, a föld alatti város
Derinkuyu, a föld alatti város iskolája
Ihlara-völgy: itt kezdődik a 14 km hosszú fantasztikus sziklás kanyon, alján a Melendíz patak csordogál
Ihlara-völgy: a sziklás kanyon 50-80 m mélységű, 100-200 m széles
Ihlara-völgy: a kanyon kétoldalán magasodó, sokhelyen szinte függőleges sziklafalon 4535 barlangot számoltak össze.
Az Ihlara-völgy függőleges sziklafala
Ihlara-völgy: a mélyben csordogál a Melendíz patak
Ihlara-völgy
Az Ihlara-völgyben, a különleges szépségű természeti környezetben bizánci kori páratlan kulturális értékek rejlenek. A Szűz Mária templom freskói
A Pasa szőlőskertje. Ezeket a vulkáni tufa képződményeket a népnyelv a Péniszek völgyének nevezi. Ezt az egyedülálló tájképet létrehozó folyamatok akkor kezdődtek, amikor körülbelül 8 millió évvel ezelőtt Kappadókia tűzhányói működni kezdtek.
A Pasa szőlőskertje. A megszámlálhatatlan rétegben lerakódott hamu, láva, vulkáni törmelék és iszap több mint 300 m-rel megemelte a talaj szintjét, és így a terület magasfölddé változott.
A Pasa szőlőskertje. A több millió év alatt a vulkáni hamu puha, halvány színű tufakőzetté állt össze. Később vékonyabb rétegben erre rakódott le a megszilárdult, sötét láva - bazalt -, amely miközben kihűlt, összehúzódott, széttöredezett és szabad utat engedett az időjárás pusztító erejének.
A Pasa szőlőskertje. Folyók és áradások szelték át a fennsíkot, egyre mélyebbre vágódva be a felszínbe, a földrengések és a téli fagyok pedig elősegítették a tufa és a bazaltrétegek széttöredezését.
A Pasa szőlőskertje. Ezekben a kúpokban is barlanglakások vannak, ma már lakatlan. Létrán lehet felmenni a lakásokba
A Pasa szőlőskertje
A Pasa szőlőskertje. Panoráma az egyik "lakás" ablakából
Szőnyeggyár Ortahisarban. A selyemgubóból készítik a selyemszálat
Szőnyeggyár Ortahisarban: készül a szőnyeg
A szőnyeggyár kínálata
A szőnyeggyár kínálata: a legdrágább egy 30000 dolláros 3x2 m-es selyemszőnyeg volt.
Szultán karavánszeráj. A karavánszerájok a selyemút mentén épültek, olyan távolságra, hogy a teherhordók és állataik minden nap lepihenhessenek.
Szultán karavánszeráj
Szultán karavánszeráj. Kis mecset az utazóknak az udvar közepén
Szultán karavánszeráj: a téli szállás bejárata
Szultán karavánszeráj: a nyári szállások
Szultán karavánszeráj: a téli szállás bejárata a kis mecset tetejéről
Szultán karavánszeráj: a téli szállás
Szultán karavánszeráj: a téli szállás kupolája
Szultán karavánszeráj: a mihrab, a Mekka felé néző imafülke
Szultán karavánszeráj: a mihrab
Konya
Konya: Mevlana Múzeum mellett megyünk, először a mecsetet nézzük meg
Konya: Alaeddin dzsámi, Konya legnagyobb dzsámija. 1220-ban I. Alaeddin Keykubad fejeztette be, aki a szeldzsuk szultánok közül a legnagyob és legalkotóbb uralkodó volt
Konya: Alaeddin dzsámi
Konya: Alaeddin dzsámi, a minbar - szószék
Konya: az Alaeddin dzsámiban a müezzin mahfilije (innen prédikál)
Konya: a Mevlana Múzeum. Mevlana a 13. században megalapította a mevlevi dervis szektát, akik "kerengő dervisek" néven váltak ismertté. A múzeumnak az egykori dervis szálláshely ad otthont
Konya: a Mevlana Múzeum
Konya: a Mevlana Múzeum. A múzeum területén lévő kis mecsetben látható Mevlana aranyozott síremléke, valamint édesapjának és más dervisvezetőknek síremlékei
Konya: a Mevlana Múzeum parkja
Konya: a Mevlana Múzeum területén lévő mecset belseje
Konya: a Mevlana Múzeum - a mecsetben lévő dervisvezetők sírjai
Konya: a Mevlana Múzeum - dervisvezetők sírjai
Konya: a Mevlana Múzeum - a mecsetben Mevlana síremléke. A szarkofág körül aranyozott kalligráfia díszíti a falakat.
Konya: a Mevlana Múzeum - régi korán
Konya: a Mevlana Múzeum - a dervisek életképei
Utazás a Taurus (Toros) hegységen keresztül
Utazás a Taurus (Toros) hegységen keresztül - megálltunk egy kis pihenőre
Manavgat vízesés
Side: ókori maradványok
Side: az ókori színház romjai
Side: egy bazilika romjai a 2. századból
Side: az Apolló templom romjai - márványoszlopok timpanonnal
Side: az Apolló templom romjai
Side: az Apolló templom romjai között láttuk a lenyugvó napot. Szemben az Antalyai-öböl és a Taurus hegy
Side: az Apolló templom romjai között láttuk a lenyugvó napot
Side kikötője
Side: Atatürk szobor
Side
Side: ókori romok
Antalya
Antalya tengerpartja a Taurus hegységgel
Esti séta Antalyában - az óratorony
Kemer kikötője. Innen indultunk hajókirándulásra
Kemer kikötője
Hajókirándulás
Phaselis ókori romváros, az i.e. 7. században épült. Három kikötője volt, egy akropolisz, fürdőkomplexum tornateremmel, római vízvezeték, agora.
Phaselis ókori romváros
Phaselis ókori romváros - a főtér
Phaselis ókori romváros - oszlopmaradványok a főutcán
Phaselis ókori romváros - a fürdő maradványai
Phaselis ókori romváros - visszatekintve a fürdőkomplexumra
Phaselis ókori romváros - római vízvezeték
Phaselis ókori romváros - a hadikikötő romjai az öbölben
Phaselis ókori romváros - a színház
Phaselis ókori romváros - a színház. A felhők között a török Olympos hegy csúcs
Phaselis ókori romváros - a felhők között a török Olympos hegy csúcsa
Phaselis kikötője. A hajók csak az öbölben tudnak horgonyozni, csónakkal közelítettük meg a romvárost, és azzal is mentünk vissza a hajóra
Hajókirándulás: a Taurus hegység mentén hajóztunk
Egy öbölben szinte tintaszínű tengerben fürödtünk
Egy másik öböl másszínű víze, itt is fürdőzés
Fürdés
Tengeröböl
Ücagiz kikötője. Innen indultunk hajókirándulásra Kekova sziget körül
Hajókirándulás a Pamphyliai partoknál
Hajókirándulás a Pamphyliai partoknál. Kis szaracén torony a parton
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A várost egy több ezer évvel ezelőtti földrengés rombolta le.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A Római Birodalom szórakoztatását, bujaságát szolgálta ez a mediterrán földrész. Bizonyítja ezt, a száz kilométeres körzetben felépített fél tucat színház, és az ezek köré épített paloták sokasága.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A zavartalan élet érdekében a tengerparton erődítményrendszert építettek ki. Helyi szabad lakosság nem volt. A rabszolgák termelték a városokon kívül az élelmiszert, valamennyi déligyümölcsöt, hisz itt mind megtalálható ma is szabadon.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A monda szerint, az Istenek ezt a buja életet és az emberek sanyargatását nem nézték jó szemmel, és véget vetettek ennek a Római paradicsomi életnek.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A II. század elején, egy olyan földrengéssel, ami ezeknek a városoknak egy részét a tenger alá süllyesztette, a többit porig rombolta. Érdekesség, hogy erről az eseményről semminemű feljegyzés, vagy információ nem maradt.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. A földmozgás méretét mutatja az is, hogy a 3000 méter magas környező hegyeken találtak az akkori korból származó tengeri üledéket. Ilyen elsülyedt város Kekova is.
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa. Aki itt lenéz a 10-30 méter kristálytiszta vízbe, látni az elsüllyedt város utcáit, házait, összetört cserépedényeket, ledölt épületeket, egyszóval a 2000 évvel ezelötti érintetlen múltat
Kekova sziget elsüllyedt ókori városa.
Hajókirándulás: Simena erőd
Demre: Szent Miklós szobor. Miklós, Myra 4. sz-ban élt püspöke kiapadhatatlan nagylelkűségéről és járborságáról volt híres. Az egyház boldoggá avatta, a legenda szerint a halászok és gyermekek védőszentje volt, Myra zarándokhely lett.
Demre: Miklós (Noel Baba) 52 évig volt Myra püspöke. A legenda szerint ő az igazi Mikulás
Demre: Szent Miklós templom
Demre: Szent Miklós sírja a templomban
Myra: a magas sziklákba vájt, gazdagon faragott homlokzatú, ház formájú sírok. A lykiaiak hitvilágában a temetkezésnek nagyon fontos szerepe volt, ez abból is látszik, hogy a sziklafalba több száz sírt vájtak.
Myra: sziklasírok. Elképzelhető, hogy ezek a sírok a lakóházak másai voltak, amelyeket a halottak lakhelyének szántak.
Myra: sziklasírok
Myra legrégebbi része az akropolisz dombon áll egy i.e. 5. sz-ból való védelmi fallal.
Myra: ókori maradványok
Myra: az ókori város - a színház feljárója
Myra: az ókori város - a színház
Myra: az ókori város legnépszerűbb része a színház
