2005. március 4-én hóesésben indultunk Egyiptomba, és gyönyörű napsütés fogadott bennünket.
A Gizai piramisok: Kheopsz (Hufu) piramisa, a IV. dinasztia második uralkodója volt, i.e. 2589-2566 között élt. A Nagy Piramis több mint kétmillió, 2,5 tonna súlyú kőtömbből épült. Az alapkövek között 15 tonnásak is vannak.
Gizai piramisok: Kheopsz piramisa
Gizai piramisok: romterület a Kheopsz piramis mellett
Panoráma Kheopsz piramisától
A buszok között teve kukucskál
Gizai piramisok: a Khephrén (Hafré) piramisa a Napbárkával
Gizai piramisok: Khephrén piramisa. Már csak ennek a piramisnak tetején látható az a mészkőburkolat, mely egykor mind a három piramisnak minden oldalát fedte. A mészkőlapokat a középkorban a kairóiak hordták el saját házuk építéséhez
Gizai piramisok: Khephrén piramisa
Gizai piramisok: a három piramis együtt: a legtávolabbi Kheopsz (Hufu) piramisa, a középső Khephrén (Hafré) piramisa, a legkisebb Mükerinosz (Menkauré) piramisa
Gizai piramisok: a Kheopsz és a Kheprén piramisok
Tevehajcsárok tevéikkel a piramisoknál
Gizai piramisok: Mükerinosz (Menkauré) piramisa, mely a három közül a legkisebb, ezt a hatalom gyengülésével magyarázzák, viszont a három közül ez volt a legdíszesebb. Az oldalán látható "sebhely" Szaladdin fiának köszönhető, aki le akarta bontani a piramist, de belebukott a vállalkozásba.
Gizai piramisok: a Szfinx Khephrén Völgy-templomával, háttérben balra a Khephrén piramis, jobbra a Kheopsz piramis
Gizai piramisok: A Szfinx a Völgytemplommal, háttérben a Khephrén piramis
Gizai piramisok: a Szfinx a Khephrén piramissal
Gizai piramisok: A Szfinx a Khephrén piramissal
Khephrén Völgy-temploma, mely a legrégibb fennmaradt templom Egyiptomban. A piramis építésének korában a kiáradó Nílus hullámai a Gizai fennsík lábát mosták, Khephrén Völgy-temploma a rakpartra épült.
Khephrén Völgy-temploma. A Völgy-templomban készítették elő a király testét a túlvilági útra.
A Szfinx az ókori Egyiptom legrégibb ismert óriásszobra, sokezer éve áll őrhelyén, Khephrén piramisa előtt. Kb. i.e. 2500 körül készült az oroszlántestű, emberfejű szobor
A Szfinx kinyújtott mancsaival 57 m hosszan nyúlik el a homokban, uralkodói fejdísszel koronázott fejét 20 m magasra emeli. Homlokán ureuszkígyó, a királyi jelkép ismerhető fel.
A Völgy-templom hátterében a Khephrén piramis, jobbra a Szfinx "lába"
A Szfinxet a kőbányaként használt völgy körbefejtett sziklájából faragták ki.
A Szfinx előtti tér, mely a Szfinx templomának maradványa
A Szfinx hátsó része, háttérben Kheopsz piramisa
A Szfinx hátulról. A Gizai fennsík oroszlántestű őrzőjét az arabok Abu el-Hol, a rettenet atyjának említik.
A Szfinx hátulról a maga alá húzott farkával
Utolsó pillantások a Szfinxre
Virágzó lótuszfa a Parfűmpalota előtt
A Parfűmpalota
Papiruszkép egy papiruszműhelyben.
Papiruszműhelyben
Kairó a buszból
Közeledünk az Egyiptomi Múzeumhhoz
Az Egyiptomi Múzeum épülete. Itt sajnos nem lehetett fotózni. Az első egyiptomi nemzeti múzeumot egy francia egyiptológus alapította 1863-ban. A múzeumban a fáraók kincseit bemutató felbecsülhetetlen értékek láthatók
Memphisz az Óbirodalom korában Egyiptom fővárosa volt. Alapítója Ménész király volt i.e. 3100 körül. Kevés régészeti lelet maradt meg, az itt, Mit Rahina városka szabadtéri múzeumában látható
Memphisz: a XVIII. dinasztia korából való szfinx, 8 m hosszú, alabástromból faragták. Egykor Ptah templomát őrizte.
A Memphiszi szfinx
Memphisz: II. Ramszesz szobra a parkban
Memphisz: szobormaradványok
Memphisz: II. Ramszesz szoborkolosszus maradványa, mészkőből készült, eredetileg 13 m magas volt.
Memphisz: II. Ramszesz szoborkolosszusa
Memphisz: II. Ramszesz kartusa
Memphisz: Tutanhamon szobra assuzáni gránitból
Memphisz: Bész, a háziisten maradványa
Szakkara: Teti piramisa. Teti (Titi) a VI. dinasztia első királya volt
Szakkara: Mereruka masztabájának bejárata. Mereruka Teti veje volt. Masztabája 30 helyiségből áll, Szakkara egyik legjelentősebb síremléke. A sírkamrát festett domborművek díszítik.
Szakkara: Mereruka szobra a legnagyobb teremben egy álajtóban
Szakkara: festett domborművek Mereruka masztabájában
Szakkara: Dzsószer lépcsős piramisa, a szakkarai nekropolisz legjelentősebb építménye. Ez volt a Gizai piramisok és az összes további piramis előfutára. Dzsószer a III. dinasztia uralkodója volt
Szakkara: egy dombtetőről a távolban a Dahsúr-i piramisok láthatók
Szakkara: Dzsószer lépcsős piramisa. A piramist Dzsószer építésze Imhotep főpap építette az i.e. 27. században. Imhotep alkotása mérföldkő az építészet történetében.
Szakkara: a piramiskörzet bejárati folyosója. 40 oszlopa közötti fülkékben a király szobrai álltak. Az oszlopok pálmafát mintáznak
Szakkara: a piramiskörzet bejárata
Szakkara: az Imhotep által épített piramiskörzet közepén áll a hatalmas lépcsős piramis, eredeti magassága 60 m volt.
Szakkara: a piramisterületen csarnokok, udvarok, szentélyek és kápolnák maradványai láthatók
Szakkara: Dzsószer piramisterületének maradványai
Szakkara: Dzsószer piramisa volt az első, mely nem vályogtéglából, hanem kőből épült
Szakkara: szamárháton a piramisterületen
Szakkara: a nekropoliszba vezető út egyik oldalán sivatag, a másik gyönyörű pálmasorral kezdődő oázis
Kairó: a szőnyegiskolában bemutatták a csomózás művészetét
Kairó: kész szőnyegek a szőnyegiskolában
Kairói citadella
Kairó: a citadellát a 19. századi Mohamed Ali mecset uralja
Kairó: a Mohamed Ali mecset a citadellán
Kairó: a Mohamed Ali mecset bejáratához vezető árkádsor
Kairó: a Mohamed Ali mecset előtti tér
Kairó: a Mohamed Ali mecset udvarának közepén áll a rituális mosdásra szolgáló fedett kút
Kairó: a Mohamed Ali mecset udvarán a rituális mosdásra szolgálló fedett kút
Kairó: a Mohamed Ali mecset udvara a körbefutó árkádsorral
Kairó: a Mohamed Ali mecset
Kairó: a Mohamed Ali mecset: a mihrab (imafülke) mellett áll a minbar (szószék). A mihrab Mekka felé néz
Kairó: panoráma a citadelláról
Kairó: a citadella alatt egymás mellett áll a Haszán Szultán mecset és az er-Rifái mecset
Kairó: a citadellával szemben látható a Moquttam hegy
Fajjúm oázis: a havárai piramis III. Amenemhat sártéglából épült piramisa, egykor mészkőlapokkal volt borítva.
Fajjúm oázis: krokodilkő a piramisnál
Fajjúm oázis: a havárai piramis
Fajjúm oázis: a havárai piramis egykori bejárata
Fajjúm oázis: a József csatorna a havárai piramis mellett, el-Medinát szeli át
Fajjúm oázis: a József csatorna
Fajjúm oázis: a havárai piramis másik oldala
Medínet el-Fajjúm, röviden Fajjúm vagy el-Medína, az oázis fővárosa. Egyik látványossága 4 hatalmas fakerék, melyek vödrökkel emelik a vizet az öntözőcsatornákba.
Medínet el-Fajjúm utcarészlet
Működő vízátemelő fakerekek a József csatornán. A hatalmas fakerekek működés közben furcsa, csikorgó hangot adnak. A vizet az öntözőcsatornákba emelik.
Működő vízátemelő fakerekek a József csatornán.
A József csatorna mentén virágzó mezőgazdaságot láttunk
Karanisz: a múzeumban a környék leleteinek kisebb gyűjteménye látható. Egy múmia
A Karaniszi Múzeum régészeti lelete
Karaniszi Múzeum: Szahmet szobor
Karaniszi Múzeum: halotti bárkák
Karanisz: a késő római korban a sivatag átterjedt a Fajjúm külső részeire, így számos ptolemaiosz kori város vált a homok martalékává.
Az ókori Karanisz romjai
Az ókori Karanisz romjai. Tisztán látható az ókori város alaprajza és két templom romja.
Az ókori Karanisz romjai. A templomok a krokodilisten tiszteletére épültek.
Busszal Kairóban
Kairó: a Gezíra szigeten épült a Kairó-torony, 185 m magas. A hengeres karcsú torony csipkeszerű fala a csúcs közelében enyhén kifelé hajlik, mint a lótusz szirmai.
Kairó: panoráma a 20 milliós városra a Kairó-toronyból
Kairó: panoráma a Kairó-toronyból
Kairó: hatalmas fikuszfa törzse a Kairó-torony mellett
Utazás a Szent Antal kolostorhoz
Szélkerekek az úton
A Szent Antal kolostor a legnagyobb és legrégibb a sivatagi kopt kolostorok között. A legenda szerint a 18 évesen árvaságra jutott Remete Szent Antal ide, a zord és terméketlen hegyek közé vonult vissza, hogy életét Isten szolgálatának szentelje.
Szent Antal kolostor
Szent Antal kolostor: üvegház a pálmafák között
Szent Antal kolostor: pálmafák a kertben
Szent Antal kolostor:
Szent Antal kolostor: pálmafák a kolostorkertben
Panoráma a Szent Antal kolostorból a Gebel el-Galála "gyűrt" hegyoldalára
Szent Antal kolostor: malom
Szent Antal kolostor: Justinianus által épített erőd
Szent Antal kolostor: a 16. századból való ebédlő, közepén kőasztal és kőpadok
Szent Antal kolostor: a Szent Antal templom, a területen az első templom, melyet Szent Antal tanítványai emeltek sírja fölött
Szent Antal kolostor: a Szent Antal templom falait borító freskók a 13. századból valók
Szent Antal kolostor: a Szent Antal templom
Szent Antal kolostor: malomkerék
Szent Antal kolostor: a sziklák alatt egy forrás folyik, az látja el a kolostort vízzel
Szent Antal kolostor: a forrás
Szent Antal kolostor: a temető
Szent Antal kolostor: az Apostolok temploma
Kairó: az éjszakai esőzés után hatalmas víztömeg volt mindenhol. A városban nincs csatorna, mert eső is ritkán esik. Állítólag legalább 30 éve nem esett márciusban Kairóban eső.
Kairó: előttünk Kheopsz piramisa, az úton hömpölyög a víz
Kairó: épülő házak
Kairó: búcsú a Gizai piramisoktól
Kairó Kopt negyede: a Szent György templom. A hagyomány szerint Szent György római katona volt, aki Diocletianus császár keresztényüldözése alatt szenvedett mártíromságot valamikor az i.sz. 3. században.
Kairó Kopt negyede: a Szent György templom.
Kairó Kopt negyede: a Szent György templom
A Kopt negyed Kairó legősibb városrésze. Egyiptom Babülonjának nevezett i.sz. 3. századi római erődítmény falai között alakult ki. Szűk utcáival, szent helyeivel Kairó egyik legnyugalmasabb része.
Kairó Kopt negyedének szűk sikátoraiban sétálunk
Kairó Kopt negyede: ajándékbolt
Kairó Kopt negyede: Függőtemplom. A templomot Szűz Máriának szentelték, a köznyelv függő vagy felfüggesztett templomnak nevezi, mert eredetileg a római Babülon-erőd vízre nyíló kapuja fölé emelték.
Kairó Kopt negyede: a Ben Ezra zsinagóga
Busszal Kairóban: az Alcazar
Busszal Kairóban: az Egyiptomi Múzeum
Busszal Kairóban:
Kairó: a belváros épületei. A tér közepén áll Talaat Haib szobra. A tér egyik sarokházában működik a Groppi teázó
Asszuánban homokvihar fogadott bennünket.
Asszuán: Egyiptom legrégibb városa, a Nílus partján fekszik. Már az óbirodalom idején jelentős katonaváros volt. Innen indultak a Núbia és Szudán ellen vonuló seregek.
Asszuán: a Nagy Gáton látható a lótusz formájú szovjet-egyiptomi emlékmű, mely az akkori Szovjetunió gátépítéshez nyújtott segítségéről emlékezik meg
Asszuán: a szovjet-egyiptomi emlékmű
Asszuán: a homokviharban a Philaei templomhoz hajóztunk
Asszuán: hajóval a Níluson a Philaei templomhoz
A Philaei templom romjai a hajóról. A Nagy Gát megépítése elmerüléssel fenyegette Philae szigetet, ezért Unesco segítséggel áthelyezték a templomegyüttest az Agilika-szigetre.
A Philaei templom romjai a hajóról
A Philaei templom. Philae szigete volt az Ízisz-kultusz ókori központja. A hagyomány szerint Ízisz erről a szigetről szemlélte Biga szent szigetét, ahol férje, Ozirisz testének egy darabját eltemették.
Philaei templom: az Ízisz templomhoz oszlopos folyosó vezet
Philaei templom: az első pülont XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz építette
Philaei templom: az oszlopos folyosó oszlopai
Philaei templom: visszatekintés az oszlopos folyosóra az első pülontól
Philaei templom: az oszlopos folyosó domborművei
Philaei templom: az oszlopos folyosó
Philaei templom
Philaei templom: domborművek
Philaei templom: Hathor kápolnája. Hathor istennő volt, akit ember alakban vagy tehénként tiszteltek. A nők védelmezője és a zene pártfogója volt. A halottakat is oltalmába vette.
Philaei templom: dombormű
Philaei templom: Trajanusz kioszkja
Philaei templom: domborművek a templom falain
Philaei templom: Hathor kápolnájának maradványa
Kis motoros hajók a parton
Philaei templom: Trajanusz kioszkja a hajóról
Búcsú a Philaei templomtól. Közben a homokvihar is elmúlt
Búcsú a Philaei templomtól
Asszuáni gránitbánya
Asszuáni gránitbánya: a dombtetőn a befejezetlen obeliszk. Az Újbirodalom korából származik a félig kifaragott obeliszk. Ha elkészült volna, 41 m magas, 1200 tonna súlyú lett volna. Három oldalát már kifaragták, amikor a kő hibája miatt a munkát abbahagyták
Asszuáni gránitbánya: a befejezetlen obeliszk. A bányából kerültek ki a fáraók emlékműveinek kőtömbjei
Asszuáni gránitbánya: a befejezetlen obeliszk. Már csak az anyaszikláról kellett volna leválasztani, ha nem törik el
Az assuzáni bazárban: egy hentesbolt
Az assuzáni bazárban
Asszuáni séta
Asszuán: Núbiai Múzeum. A múzeum az egykori Núbia - a szudáni Kartúm és az egyiptomi Asszuán közötti terület - történelmét mutatja be az első településektől napjainkig
Asszuán: Núbiai Múzeum
Asszuán: Núbiai Múzeum bejárata
Asszuán: a Nílus szállodánk teraszáról. A Nílud a Föld két leghosszabb folyójának egyike. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető szerepet tölt be az egyiptomi kultúrában. Éves áradását Hápi isten személyesítette meg, a termékenység és a megújhodás istene. A Nílus név a görög Nelioszból ered, ami folyóvölgyet jelent.
Asszuán: a Nílus és az Elephantin szigeten lévő víztorony szállodánk teraszáról
Asszuán: a Nílus szállodánk teraszáról
Felukkák a Nílus tulsó oldalán, a nemesi sírok lábánál
A dombtetőn Sidi Ali ibn el-Rawa síremléke
Nemesek sírjai. A sírok legtöbbje az Ó- és Középbirodalom korából való. A XII. dinasztia idején élt kormányzó, II. Szerenput herceg sírja a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt.
Nemesek sírjai a Nílus túloldalán, Asszuánnal szemben
Nemesek sírjai
Nemesek sírjai. A kosarakban csontmaradványok
Nemesek sírjai. A falakon többnyire a mindennapi élet jeleneteit örökítették meg
Panoráma a Nílusra a Nemesi síroktól
Sidi Ali ibn el-Rawa síremléke
A nemesek sírjai lábánál kis núbiai falu
Panoráma a Nemesek sírjaitól
Nemesek sírjai a Nílussal
Tevegelők a nemesek sírjainál
A kis núbiai faluban egy galambdúc
Galambdúc a núbiai faluban
Falukka a Níluson
A Níluson felukkáztunk
Felukkával a Níluson
Felukkázás a Níluson
Falukkával érkeztünk Lord Kitchener szigetére és botanikuskertjébe. Lord Horatio Kitchener az egyiptomi hadsereg főparancsnoka volt. Az 1890-es években kapta ajándékba a szigetet a sikeres szudáni hadjárat után. Házat épített, és a világ számos országából hozatott növényekkel ültette be az egész szigetet
Lord Kitchener botanikuskertje. A bugenvilea fut a pálmára
Lord Kitchener botanikuskertje: a pálma termése
Lord Kitchener botanikuskertje: egy fa érdekes törzse
Lord Kitchener botanikuskertje
Lord Kitchener botanikuskertje: az ég felé törő hatalmas szikomorfák, kókusz- és datolyapálmák, egyéb trópusi fák között színpompás növények láthatók
Panoráma a sziget csücskéről
A felukka orra ilyenre volt festve
Felukkával Lord Kitchener szigete körül
Az Elephantiné sziget fürdő elefántokra emlékeztető gránitsziklái
Felukkázás a Níluson. Még világos volt, a Nap mégis lebukott a hegyek mögött, gyönyörű aranylást hagyva maga mögött
Naplemente
Fény- és hangjáték a Philaei templomban
A Beau Soleil nevű hajó egyik napsugarat szimbolizáló márványmintája
A Beau Soleil nevű hajó lépcsőháza. Ezzel a hajóval utaztunk Luxorig
A Beau Soleil nevű hajó lépcsőháza. Minden márvány. Gyönyörű hajó volt
A Beau Soleil nevű hajó lépcsőháza
A személyzet naponta kétszer cserélt törölközőt, és minden alkalommal valami meglepetést hajtogattak a törölközőkből. Ma ezt kaptuk.
Hajónk a nemesi sírok dombjával szemben "parkolt", így esti kivilágításban is láthattuk a domboldalt. Gyönyörű, ugye?
