Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély. Építése után nem sokkal a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte. Roth Tamás újjáépítette. Ma már 4 csillagos wellnes kastélyszállóként működik.
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély udvarán kovácsoltvas napóra
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély. A kastély bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a 18. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelték.
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély parkja
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély bal oldali frontja
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély hátsó frontja
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély parkjában egy nagyon öreg akác kesze-kusza törzse és ágai
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély istállója
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély istállójában fészkelő fecskék
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély parkba vezető jobb oldali kapu
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély jobb oldali frontja
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély parkjába felvezető lépcső
Szécsény - a Művelődési ház "sárkánya
Szécsény - Forgách kastély. A kastély a középkori belső vár falainak felhasználásával épült 1760 körül, majd a 19. században átépítették, ekkor készült a középrizalit és a díszkerítés. A kastély egyemeletes, H alaprajzú.
Szécsény - Forgách kastély. Forgách Zsigmondot 1602-ben, a tizenöt éves háború alatt nevezték ki a szécsényi végvár kapitányává. Ezzel együtt ő lett a település földesura is.
Szécsény - Forgách kastély. A hozzáépített középrizalit földszintjén három kosáríves árkáddal kocsifelhajtót alakítottak ki.
Szécsény - Forgách kastély bejárata. Az uradalom 1846-ig maradt a család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette meg Szécsényt. Pulszky az 1848-49-es események alatt pénzügyi majd külügyi államtitkár volt, majd londoni követ. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, s csak 1867 után települhetett haza. Több évig Szécsényben élt.
Szécsény - Forgách kastély bejárata, ifj. Szabó István szobrászművésszel
Szécsény - panoráma a Forgách kastélyból. A kastélyban fotózni csak előre váltott jeggyel lehet, melynek magyar viszonylatban nagyon borsos ára van. A városgazdálkodás kicsit elgondolkodhatna, ha kevesebbért adnák a jegyet, talán többen vennének - én is!!!! Kétszer annyiba kerül, mint a belépőjegy ára!!!
Szécsény - Forgách kastély. Később a Grósz, végül pedig a 20. században a Lipthay családé volt a katély, és 1975 óta múzeum működik az épületben. Az itt őrzött régészeti anyag segítségével a megye történetével ismerkedhetünk meg, az emeleti termekben pedig a maguknak írásaikkal, naplóikkal is hírnevet szerzett magyar vadászok, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond és Nádler Herbert tárgyi emlékei segítenek felidézni kalandokban gazdag életüket.
Szécsény - Forgách kastély kapuja
Szécsény - Forgách kastély parkja, háttérben az egykori vár maradványaival
Szécsény - Forgách kastély. A falai között működő múzeum a híres ipolytarnóci, 23 millió éves ősfenyő-leletet elsőként ismertető Kubinyi Ferenc nevét viseli.
Szécsény
Szécsény - Tűztorony. A tűztorony barokk stílusú, mely a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették.
Szécsény - Tűztorony. A II. világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. Sokkal inkább valószínű, hogy a talaj egy agyagrétegének lassú elcsúszása miatt következett be a dőlés.
Benczúrfalva - az egykori Benczúr kúria, majd id. Szabó István szobrászművész műterme, ma ifjabb Szabó István szobrászművész műterme (az ifjabb Szabó István 83 éves)
Benczúrfalva. A Benczúr-kastélyt a Wattay család építtette a 19. század elején. A barokk jellegű kastély több átalakítás nyomát viseli. 1910-ben Benczúr Gyula festőművész vásárolta meg Mikszáth Kálmán rábeszélésére. Benczúr élete utolsó éveit itt töltötte és a kastély mellett létesített műteremben dolgozott.
Benczúrfalva - idősebb és ifjabb Szabó István szobrászművész művei a kastély udvarán
Benczúrfalva - ifjabb Szabó István szobrászművész művei az egykori Benczúr kastély műtermében. Született Dorogházán, 1927. május 21-én
Benczúrfalva - ifjabb Szabó István szobrászművész művei az egykori Benczúr kastély műtermében
Benczúrfalva - ifjabb Szabó István szobrász szerszámai
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Ez egy csodásan megfaragott citera részlete. Id. Szabó István szobrászművész 1903. augusztus 29-én született a Nógrád megyei Ceredközségben.
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Ez egy csodásan megfaragott citera részlete
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Ez egy csodásan megfaragott citera
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Legkedvesebb anyaga a fa, szeretetét, ismeretét mesterember - uradalmi kerékgyártó - édesapjától örökölte. Id. Szabó István is ezt a szakmát folytatta éveken át s kemény fizikai munka mellett vált ismert képzőművésszé.
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Bár rövid ideig tanulmányokat folytatott Bóna Kovács Károly salgótarjáni szobrászművész műtermében, munkássága csúcsára elsősorban szívós munka, egyéni invenció és az anyag tökéletes ismerete révén jutott el.
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei. Először 1934-ben állított ki a Műcsarnokban, első önálló bemutatkozására azonban csupán 1958-ban kerülhetett sor. 1954-ben telepedett le Benczúrfalván, ahol haláláig - 1992. július 5. - élt és dolgozott.
Benczúrfalva - a kastély emeletén idősebb Szabó István művei
Benczúrfalva - a kastély bejáratánál ifjabb Szabó István feleségét, Sz. Nagy Mária szobrászművész meséjét hallgatjuk
Benczúrfalva - a Benczúr kastély parkja
Hollókő - válogatás az étlapról. Szinte az egész csoport egy étteremben kötött ki
Hollókő - válogatás az étlapról
Hollókő - étterem
Séta az esőben Hollókőn
