ébresztő hajnali ötkor: Nakamura san még friss és üde, indulhat az első nap
4 óra alvás után. hiába na, nem erősségem a korán kelés. :D
cicák helyett baromfi udvar a kempingben. kakasszó hajnali 4 órakor menetrend szerint minden reggel tutira.
a kemping.
a legfelső hid a Hourai-ko-n (Hourai Tó).
és a tó, mely egy mesterségesen felduzzasztott képződmény. igy hajnalban ilyen hűvös időben mesebeli, ahogy a köd fedi.
és a gát pár kilométerrel lejjebb, mely a tó létrejöttéért felel.
vázlatos térkép a környékről a tóval, a parkolóval, a megközelitő utakkal és a szektorokkal.
a majd masfél órás beszállás elején már feltűnnek kövek...
a megközelitő ösvény elején mászópartnereim: Nakamura san a hidon, Yoshi a kép elején
early morning wall - a reggeli fal
a falhoz tartozó "nézőtér". elég egyedi.
vulkáni tufa
az egyetlen bemelegitő út, 5.10b-ért, a következőt már 5.11a-ért kérik
a folyómeder, háttérben egy kisebb tömb
első nap azért nem volt melegem...
a jobboldalsó túlexponált fal az early morning, ez az alapáthajlás közel-s-távol
early morning-tól két perc sétára a Haikara Iwa, a legdurvább plafon amit eddig életemben láttam. Haikara=High Collar. Josune és Rikar jó kis 8b-ket OS-oltak itt annak idején...
egy komplett szörny
egy nagyon szép 5.13a oldalt... Baanisu. mellesleg a Koyamada Dai útja. hozzáteszem, a fal 18 útjából 11 az övé, egy 4csillagos 5.14c-vel bezárólag. :)
early morning melletti tömb. Bikki a Pareido-ban (Parádé) 5.12b-ért. a lánya biztositja, aki már az utat előtte megmászta. Bikki-ről tudni kell, hogy kb 145 cm magas, iszonyú erős. harmadik napon egy 5.11a-t megmászott másodjára, ami nekem is igencsak fesztávos volt és a kunsztjában elgyököltem én is egy keveset. ezt szeretem nagyon a japánokban: iszonyatosan tudnak küzdeni. :)
Bikki az útban...
...mondanom sem kell nyilván, gyönyörű a fal...
...de leginkább eszement...
na itt fogyott el neki a szufla, a plafon elején
ez pedig már a Ganko Iwa. ezt a szektort én egyszerűen imádom...
Bikki biztosit
...és KoBikki (Bikki-gyerek, a lánya) bemelegit egy jópofa könnyű útban
azért eggyel odébb van egy igen komoly 5.13b....
kicsit otthon éreztem magam itt, mintha Jelenec-en vagy Adlitz-on lennék. bár ez tufa, fogásvilágában igen hasonlatos.
zenmai - ehető erdei páfrány. Obasan is remek salátákat szokott csinálni ilyesmikből...
Ganko Nikai, azaz második emelet. Nakamura san viccesen rákészül a kiszemelt THC nevezetű útra, 5.12b/c-ért. négycsillagos, nem véletlenül.
persze mindenki őt figyeli, ott pihen középen piros felsőben Tatsumi Nitta, aki előző nap a Baanisu-t OS lenyomta és még csak el sem fáradt benne...
ez a fal is eszement...
...el is döntöttem: ha hazamegyek, importáltatom... :D
a második emelet oldalfala, gyönyörű 5.11c-d-kel...
Nakamura san és Nitta kun küzdenek
Nitta a Yuujikou nevű útban, 5.12c. nem lett meg OS, de felment, berakta a közteseket, majd lejött és azonnal megmászta.
a parkolótól kissé lejjebb lévő pici shinto szentély szobrocskái
hazafelé úton, az a bizonyos hitsumabushi: angolnafilé főzve majd grillezve szójaszósszal, rizsen tálalva. nyamiiii.... el tudnám viselni minden héten. :)
